Miért NE használjon Re:-vel kezdődő tárgymezőt?

Az e-mail a marketingnek egy olyan ága, amit évről évre egyre gyakrabban „temetnek” az emberek és a szakértők, pedig még mindig az egyik legközvetlenebb érintkezési forma az érdeklődőkkel, vásárlókkal.

Hatékony-e az e-mail marketing?

Nincs rá 100%-ig egyértelmű válasz. Vannak iparágak, amelyekben nagyon sikeresek az EDM-ek és van, ahol nem (jellemzően ott, ahol egyutas a vásárlás). Mégis van létjogosultsága. (Én személy szerint HISZEK benne, hogy az átgondolt, szisztematikus e-mail marketing igenis rendkívül jövedelmező!)

A hatékonyság mértéke nagyban függ attól, hogy:

• milyen a listája,
• hogyan építette fel (releváns érdeklődők vannak rajta vagy sem?)
• mennyire szofisztikált a rendszere (pl. vezeték és keresztnév külön van-e választva, szegmentálások vannak-e az adatbázisban, automatizmusok vannak-e felépítve benne)
• hogyan és milyen gyakran kommunikál a feliratkozóinak? (csak sales-es leveleket küld hetente többször, vagy negyedévente 1-1 hasznos tartalmat?)

… és ezek csak a legalapvetőbbek.

Ahogyan a címben már utaltam rá, vannak olyan megoldások, amelyeket NEM ÉRDMES használni az e-mail marketingben.

Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban kapok olyan hírleveleket és kampányleveleket, amelyeknek a tárgymezője úgy kezdődik, hogy „Re:”

Mi a baj ezzel?

A Re: prefix az e-mailezés őskorából származó jelzése annak, hogy egy korábbi üzenetre küldött a feladó VÁLASZT.

Ezzel szemben egy hírlevél vagy még inkább egy sales-es kampánylevél semmiképpen sem tekinthető válasznak, ezért MEGTÉVESZTŐ a címzett számára.

A tárgymező írásnak mondhatni önálló tudománya van: nagyon röviden, lényegre törően és érdeklődést felkeltően kell megfogalmaznia a levél tartalmát, hogy a címzett megnyissa.

Vannak trükkök, praktikák arra, hogy ezt hogyan kell jól csinálni. Ez a most divatba jött „Re:” kezdés is egy ilyen trükk.

Lehet, hogy az ilyen tárgymezővel kiküldött levél megnyitási aránya nagyobb lesz, mint a „becsületes” tárgymezőké, de kérem, gondolja tovább, hogy mi történik a levél megnyitása után:

1. lehetőség: Az olvasó jobbesetben átfutja a levelet és levonja a következtetést, hogy ez nem egy válasz üzenet, hanem egy csőbehúzó trükk és leiratkozik.
2. lehetőség: Megszületik benne egy negatív vélemény a feladóról, és ezt alkalmadtán el is mondja az ismerőseinek (akár a közösségi médiában), vagy egy igazi válaszüzenetben a levél írójának.
3. lehetőség: a címzett SPAM-nek jelöli az üzenetet, így a feladónak behúz egy „fekete pontot”, amit a mai levélszolgáltatók kőkeményen figyelnek, és legközelebb már nem csak ennek a felhasználónak a fiókjában sorolja a kéretlen levelek közé a hírleveleit, hanem az összes többi ügyfeléében is.  (a Gmail például kifejezetten odafigyel a felhasználói visszajelzésekre és nagyon könnyű örökre kitiltódni a Gmail-es postafiókokból ezzel a technikával) 

Éppen ezért azt javaslom, hogy ha gondos munkával, sok időt és energiát belefektetve egy releváns követő tábort épített fel, akkor egy pillanatnyi kis sikerért ne kockáztassa azt, hogy lerombolja az olvasóiban a bizalmat egy hazugsággal induló levéllel.

Ezzel nagyon könnyedén lenullázhatja az e-mail listája értékét, kevesebb emberhez fognak elérni az értékesítési üzenetei és valóban azt fogja megélni, hogy az e-mail marketing halott.  

Hosszú távon úgyis csak azok az adatbázisok lesznek üzletileg értékesek és profitábilisak, amelyeken az olvasók megbecsülve érzik magukat, ahol értéket kapnak és nem átverni próbálják őket.

Tekintsen a listájára úgy, mint a cége egyik legfontosabb erőforrására és bánjon bele jól, megéri!

+1 tipp: Használjon inkább kérdéseket, vagy elharapott gondolatokat a tárgymezőben, amelyek felkeltik a kíváncsiságot!

Pl. 

•  „Ez nem elég jó. Javíthatom?”
•  „ Az energikus ébredés titka a …”

Ehhez a bejegyzéshez még nincs hozzászólás. Legyen Ön az első!