Mit érdemel az a bűnös, aki….?

…aki SPAM-et küld nekem? Vagy bárki másnak?

Ez itt a kérdés. Ami nem is kérdés.

Manapság az internet a leggyorsabb és legolcsóbb módja, hogy Ön eljusson az ügyfeleihez vagy a potenciális ügyfeleihez. Főleg, hogyha Ön a kis- és középvállalkozók közé tartozik.

Ön mennyi spam levelet kap egy nap átlagosan?

Én kb. 15-20 között. És ebbe nem is számoltam azokat bele, amik egy spam szűrőnek köszönhetően azonnal a kukában landolnak.

Gondolom Önt is bosszantja, igaz?

Összegyűjtöttem azokat a levelezési SZARVASHIBÁKAT, amelyeket sajnos még mindig sok cég elkövet ügyfélszerzése reményében. Összesen 5 ilyen van.

De mielőtt ezeket megosztanám Önnel...

...nézzük, hogy mi minősül pontosan spam levélnek.

Mi is a legszigorúbb módon vélekedünk erről. SPAM-et nem küldünk senkinek. Vagyis, aki nem kért tőlünk levelet, az nem is kap. Pont.

Mert: személyes email cím = személyes adat

A törvény egyértelműen megállapítja, hogy minden természetes személynek küldött elektronikus hirdetés csupán a címzett előzetes hozzájárulása után érkezhet.

Tehát: Minden olyan levél, amit az ügyfél nem kért, az spamnek minősül.

Hivatalosan ma Magyarországon a központi email címekre (például info@cegnev.hu)  küldött levelek nem minősülnek SPAM-nek, csak akkor számít törvénysértőnek az üzenet, ha a címzett cég korábban már arra kérte a reklámozót, hogy ne küldjön a címre elektronikus levelet.

Mert aki vét, az megbűnhődik.

Vagyis: milyen büntetéssel kell számolni, ha mégis megtörtént?

A büntetés lehet egy hatósági figyelmeztetés, vagy akár komoly bírság is. A többször kiszabható kereskedelmi bírság összege 50 000–500 000 forint lehet, amit a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Hivatala szab ki. Ez az összeg ugyan nem éri el a 2.000 eurót sem, de még mindig alacsonyabb, mint az Európai Unió tagországaiban az átlagosan kiszabott bírság.

Képzelje el, például Svájcban a kéretlen reklámlevelezést olyan súlyosan büntetik, hogy akár három év börtönbüntetés és 100.000 svájci frank is járhat. Sőt itt még a jogszabály nem csak a SPAM üzenetek megfogalmazóit bünteti, hanem azokat a címzetteket is, akik nem védekeznek az ellen, hogy számítógépükről mások kéretlen levélszemetet küldözgessenek. Erről a témáról itt és itt olvashat még további cikkeket.

Persze nem Svájcban vagyunk, de a 2009. augusztus 10-től a Btk. 177/A § módosulása miatt a személyes adatok – így az elektronikus levelezési címek is – üzletszerű kereskedelme, gyűjtése önmagában is vétségnek minősül, így a SPAMmer elvileg egyéves börtönbüntetésre is számíthat.

Tehát nagyon óvatosan, és körültekintően levelezzen!

Nézzük akkor, mik azok a hibák, ami miatt könnyen a „SPAMmer” jelzőt kaphatja a levelező, és a fentebbi bírságokat is akár:

Szarvashibák

1./ A címzett hozzájárulása nélkül küldik ki.

Azaz előzetesen a reklámozó nem kérte a címzett engedélyét, hogy reklám célból küldhet-e neki üzenetet.

Az okos hozzáállás szerintünk az, hogy küldjünk egy reklámszöveget - mi csaliszövegnek hívjuk –, ami egy díjmentes, de értékes letölthető tanulmányt, csekklistát vagy összefoglalót kínál. 

Például: "Gyere, töltsd le az összefoglalót, amelyből megtudhatod, mivel jár, ha nem veszed figyelembe a hírlevél küldés 5 szabályát."

Abban a pillanatban, hogy az érdeklődő rákattintott, letöltötte az összefoglalót – amivel ugye megadta az email címét – egyben azonnal fel is tette a kezét, hogy kíváncsi Önre és a mondanivalójára. És innentől kezdve lehet neki üzeneteket, híreket, információkat, ajánlatokat küldeni.

Bár azt javaslom, hogy ne egyből és ne kizárólag ajánlatokkal bombázzuk a megcsípni kívánt ügyfeleket, hanem lepjük meg őket izgalmas hírekkel, értékes tudással, információkkal, mutassunk nekik érdekességeket az iparágunkból, számoljunk be a szakmai konferenciák fő tanulságairól.

Vagyis: először adjunk, bizonyítsunk és csak azután kérjünk valamit cserébe!

És hogy ezt miként tegyük, arról a következő blogbejegyzésben fogok írni.

2./ Nem biztosítják a működő leiratkozási lehetőséget.

Fontos, hogy minden levél végén ott legyen a leiratkozási link.

Az nagyon nem profi megoldás, ha kérjük az olvasót, hogy "Erre a címre küldj levelet, ha le akarsz iratkozni." Ezzel csak még jobban felbosszantjuk, és ártunk a saját hírnevünknek. 

E helyett érdemes olyan profi hírlevél küldő szoftvert beszerezni, ami be tudja tenni a leiratkozó linket, ahol csak egyetlen egy kattintással jelezni tudja, hogy meggondolta magát, nem kéri többé az Ön levelét.

Mi is ilyen szoftvert használunk, a Webgalambot. www.webgalamb.hu  

3./ „Elhoztam az adatbázist az előző cégemtől...”

Eszébe se jusson felhasználni!

Már csak azért sem, mert az email címek személyes adatok tárgyát képezik, és aki ezekkel kereskedik, az a korábbiakban leírtak szerint akár még börtönbüntetést is kaphat érte! Másfelől teljesen felesleges is, hiszen az adott feliratkozó a bizalmát az adott cégnek adta oda.

Mi köze lenne egy számára ismeretlen, szélsőséges esetben akár "SPAMmernek" titulált céghez?

Kérem, ne rontsa a saját vagy az újonnan indult cége hitelét azzal, hogy ehhez a megoldáshoz nyúl! 

4./ „Vettem egy listát, rajta 140.000 személyes e-mail címmel....”

Ablakon kidobott összeg, akármennyit is fizetett érte!

Abban az esetben, ha ezen a listán személyes email címek vannak, és kétes forrásból van az eredetük, majdhogynem biztosan törvényellenes dolgot cselekedett!  Tudjuk, hogy a neten számos „címlista bróker” kering, akik pár tízezer forintért több tízezres adatbázist kínálnak.

Na, ők fognak végül a börtönben kikötni, ha elkapják őket!

Ha ehhez szeretné hozzásegíteni őket, tegye meg! Pártízezer forintot lehet, hogy megér az ő likvidálásuk.

De a listát nem fogja tudni mire használni…

Ha már vásárolt adatbázissal szeretne dolgozni, akkor azt csak legális forrásból tegye! (Ehhez ajánlom, forduljon a Bisnode-hoz http://hbi.hu/ vagy az Opten-hez http://www.opten.hu/) 

Ők céges listákat értékesítenek, méghozzá olyan emailcímekkel, amelyek esetében a címzett fél hozzájárult az elektronikus üzenetek és ajánlatok fogadásához. Ráadásul ezek a cégek hivatalos forrásból, a cégbírósági adatbázisból származnak, és rendszeresen frissítettek, karbantartottak.

És ha megvan a legális lista,akkor hogyan tovább?

Alapvetően nem vagyunk a vásárolt listák hívei, mert abban hiszünk, hogy az adatbázisunk akkor leszt értékes, jó minőségű, és akkor fog a legjobban konvertálni, ha mi magunk építettük. Ami persze sok-sok idő.

De pontosan tudjuk azt is, hogy a mai világban vannak olyan helyzetek, amikor a lista beszerzése elkerülhetetlen. Például egy kezdő cég elindulásakor, amikor az adott cégnek még nincsenek saját feliratkozói.

Ilyenkor a javaslatunk, hogy első lépésben legyen „legalizálva” a lista.

Azaz meg kell kérni a listában szereplő cégeket, cégek vezetőit, hogy „tegye fel a kezét”, aki szeretne a jövőben is leveleket kapni tőlem.

Hogy ezt hogyan, ehhez javaslom az 1. pontban vázolt lehetőséget.

5./ „Ajánlatot kért tőlem, akkor küldhetek neki hírlevelet?”

Nem.

Attól még, hogy egy érdeklődő ajánlatot kér, még nem biztos, hogy kíváncsi arra, amit Ön hetente, kéthetente, vagy a más ritmusban küldött hírleveleiben közölni kíván olvasóival.  Persze az ajánlattételkor fel lehet kínálni a hírlevél feliratkozás vagy összefoglaló tanulmány letöltés lehetőségét, de a döntést mindenképpen bízzuk rá az ajánlatkérőre.

És végül egy elrettentő példa, főleg, ami a tartalmat illeti, hogy hogyan NE hírlevelezzen:

Ezzel a címmel kaptam egy szívhez szóló levelet a múlt héten:

"Tárgymező: Dögölj meg!"

Egy autós rögzítőt akart reklámozni az ügyfélvadász, benne pocskondiázva egy bizonyos autós márka tulajdonost, mindezt igen egyszerű és pongyola megfogalmazással.

Ilyen tárgymezőre ugyan felfigyelnek, de komoly kétségeim vannak, hogy hány ember szeretne egy ilyen felütés után vásárolni.????

Kedves Levélküldő, köszönöm levelét, és jókívánságát! Egyelőre nem kívánom feldobni a talpam! :)

Tegyük ki a zászlóra:

SPAM: ma, holnap, soha!

Mi ezt valljuk a Profonte Marketing Kivitelezés csapatában. 

És Ön hogyan vélekedik erről?

Ehhez a bejegyzéshez még nincs hozzászólás. Legyen Ön az első!